Bár a víz eddig említett alap fizikai tulajdonságait nem tudjuk különösebb képpen befolyásolni, vannak tényezők, amiket nem csak hogy tudunk, de kell is befolyásolni és kordában tartani, hiszen ha ezekkel nem foglalkozunk, akkor a kutya egészségét tesszük kockára valamint ha terápiáról van szó, akkor a terápia sikeressége is múlhat ezeken a tényezőkön.

pH érték

A pH érték a víz kémhatását hivatott megadni.

Az ideális pH érték 7,0 - 7,6 között van. Az ennél alacsonyabb értékű víz savas, míg az ennél magasabb értékű lugos kémhatású. Ha a mérés drasztikusan kiugrik, az természetesen nincs jó hatással a kutya szervezetére. A savas víz jellemzően marja a szemet, szárítja a bőrt, és ha medence vizéről beszélünk a ...

Felhajtóerő

Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

A testre kisebb súly nehezedik a vízben mint a szárazföldön, ami csökkenti a terhelést a végtagokon, ezzel segíti azon állatok kényelmes mozgását, akiknek izületi fájdalmaik vannak. 

A felhajtó erő nagysága természetesen függ a vízszintjétől is. Ez különösen akkor számít, amikor nem medencés (vagy szabadvizi) úsztatásról beszélünk, hanem a vízalatti futópad a választott terápiás eszköz, illetve vízparton, de a vízben sétáltatjuk kedvencünket. Más-más mozgásszervi problémákhoz eltérő vízszint szükséges, hiszen nem mindegy, hogy mekkora támogatást ...

Ahogy a nevében is szerepel, a hidroterápia egy terápia forma (a fizioterápia egyik ága), és mint ilyen, tudást és szakképzettséget igényel. Ahogy minden terápiában, úgy itt is, a tudatlanság és képzetlenség olykor több kárt tud okozni mint hasznot. Ezek inkább hosszabb távon jönnek elő (pl. megerősíti a kutyában a helytelen járást, nem veszik figyelembe, hogy mit nem volna szabad csinálnia a kutyának, vagy teljesen más területet “kezelnek”, ami az állapotán nem változtat, esetleg tévhitekbe ringatják a gazdit, aki csak hónapok múltán jön rá, hogy valami nem stimmel). 

Ahogy arról az előző írásban szó volt, eredete régmúltra tekint vissza, állatokon való alkalmazása még “újkeletű”. Leggyakrabban kutyákon alkalmazzák, ...

A víz jótékony hatásait már az Ó-korban felfedezték az emberek, és előszeretettel használták. Egyiptomban, Görögországban, Rómában még csak rekreációs célra, ám ahogy az idő múlt, elkezdték terápiára is használni. A kutyák világába, csak jóval később, a XIX. században érkezett meg. Előttük a versenylovak sérüléseit gyógyították illetve kezelték már a XVIII. században a víz fizikai tulajdonságait felhasználva. Kezdetben a tengerparton a sekélyebb vízben sétáltatták őket, hiszen a sós víznek nagyobb a felhajtóereje mint az édesvíznek, így nem kellett olyan mélyre bemenni velük, ellenben a terhelést így is nagymértékben levette a lovak izületeiről, így a sérülések kockázatának minimalizálásával tudtak ...