Felhajtóerő

Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő egyenlő nagyságú a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával.

A testre kisebb súly nehezedik a vízben mint a szárazföldön, ami csökkenti a terhelést a végtagokon, ezzel segíti azon állatok kényelmes mozgását, akiknek izületi fájdalmaik vannak. 

A felhajtó erő nagysága természetesen függ a vízszintjétől is. Ez különösen akkor számít, amikor nem medencés (vagy szabadvizi) úsztatásról beszélünk, hanem a vízalatti futópad a választott terápiás eszköz, illetve vízparton, de a vízben sétáltatjuk kedvencünket. Más-más mozgásszervi problémákhoz eltérő vízszint szükséges, hiszen nem mindegy, hogy mekkora támogatást (felhajtóerőt) adunk a kutyának, hiszen ez kihat arra, hogy mekkora terhelést kap, és arra is, hogy pontosan melyik izmot, izom csoportot mozgatjuk és fejlesztjük.

Ellenállás

A víz ellenállása, illetve az erő ami annak leküzdéséhez kell.

Mint minden folyadéknak, a víznek is van ellenállása, melyet főként izomépítéskor tudunk hasznosítani. Így egy természetes “nehezítést” kap a kutya, ami ellen dolgozhatnak az izmai úszás közben. A természetes ellenállás nem azonos a mesterséges ellenállással, mint például az ellenáramoltató, ami már nagy eséllyel módosítani fogja a kutya úszását is, ezzel ellenkező hatást érnénk el, de erről később. 

Sűrűség

Egy test a súlyának megfelelő tömegű vizet szorít ki. Ha a víz sűrűsége 1 egység, akkor a testzsír  0.8, a csont pedig 2. Így a test el fog süllyedni, amennyiben a sűrűsége nagyobb a víznél, illetve fent marad a vízen ha kisebb.

A víz sűrűségének hatására, egy vékonyabb, kevésbé „kövér“ kutya nehezebben, több energia felhasználásával marad fent a vízen mint egy nagyobb testtömeggel rendelkező, így normál körülmények között nekik többet kell dolgozniuk. Ezzel ellentétben azok a kutyák, akik fogyás céljából úsznak - hiszen a szárazföldön a súlyuk puszta cipelése is megterhelő az izületekre - nem kell, hogy a túlzottan fennmaradásra koncentráljanak, “csak” haladniuk kell. Ezt tovább lehet könnyíteni egy mentőmellénnyel, ami további felhajtóerőt biztosít számukra. Viszont pontosan ezért, a kevés testzsírral rendelkező kutyák energiafelhasználására nagyon oda kell figyelni, nehogy túlhajtsák magukat. 

Viszkozitás

A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben.

A viszkozitás segít a kutyákat stabilizálni a vízben. Sok olyan kutya, akik a szárazföldön nem képesek megállni egyensúly problémák miatt, ennek köszönhetően képesek lehetnek erre a vízben. A viszkozitás és a felhajtóerő közösen teszik lehetővé, hogy ezek a kutyák terápiás mozgást végezhessenek a vízben, ami lélektanilag is segítheti a kutyát. Például egy olyan idősödő kutya, aki egész életében apportos volt, könnyen lehangolt, letargikus lehet, ha erre már nem képes, így a “falkája” számára haszontalannak érezheti magát. A vízben azonban képes ismét visszahozni a neki eldobott játékot, ezzel újra hasznos taggá válik, aki a gazdája kedvében jár.

Hidrosztatikus nyomás

Hidrosztatikus nyomás, a folyadék súlya következtében a belsejében keletkező nyomás.

A hidrosztatikus nyomás csökkentheti a duzzanatokat és ödémát.

Felületi feszültség

A felületi feszültség, a folyadék részecskéi között fellépő összetartó erő.

A víz tetején nagyobb a részecskéket összetartó erő, mint a vízben, így ha hagyjuk hogy a kutya a csapkodjon a vízben (“pacsáljon”) megterheljük az izületeit, ezért minden esetben, de legfőképpen könyök diszpláziásoknál kell erre odafigyelni, hiszen ha náluk ezt nem állítjuk le, tovább rontjuk az állapotukat. Mivel sokkal nehezebb és fárasztóbb így gyakorlatokat végrehajtani - ami gyenge, öreg pácienseknél lehet fontos -, a kutyák sokkal hamarabb el is fáradnak, vagy túlterhelik az izomzatukat. Végtagproblémáknál, a vízszintnek mindig izület illetve a műtött terület fölött kell lennie.